KANADA HADÜGYI FORGATÓKÖNYVE AZ AMERIKAI INVÁZIÓNAK
Izgalmas és megtörő lépés történt a kanadai hadsereg részéről: először több mint egy évszázad óta, egy forgatókönyvet dolgoztak ki egy feltételezett amerikai katonai invázióra. A kanadai katonai vezetés célja, hogy felkészüljön minden eshetőségre, még akkor is, ha az amerikai támadás valószínűsége alacsony. A helyzet tükrözi a NATO szövetségi rendszerének egyre növekvő feszültségeit.
A források szerint a kanadai hadsereg a válaszlépéseket aszimmetrikus hadviselésre, drónok bevetésére és európai szövetségesek segítségének kérelmezésére alapozta. A dokumentum tehát nem operatív haditerv, hanem inkább elrettentő gyakorlatként funkcionál, amely a hadsereg felkészültségét célozza.
STRATÉGIA ÉS TÁMADÁS
A forgatókönyv arra az elképzelésre épít, hogy egy esetleges amerikai támadás hirtelen és villámgyorsan történne, célja pedig a stratégiai infrastruktúrák elfoglalása lenne. A hadsereg elismeri, hogy hagyományos értelemben nem képes szembeszállni az Egyesült Államokkal, a védekezés kulcsát tehát a nem konvencionális hadviselés jelenti.
A kanadai hadsereg a fogságba ejtés, szabotázs, dróncsapások és rajtaütések hatékonyságát hangsúlyozza, amelyek célja elsősorban nem a területvédelem, hanem a nefogható veszteségek okozása lehet egy potenciálisan megszálló erőnek. Az elképzeléseket részben az afganisztáni mudzsahedek taktikája ihlette, akik évtizedeken keresztül fárasztották ki a szovjet hadsereget.
SEGÍTSÉG KÉRÉSE NUKLEÁLIS HATALMAKTÓL
Abban az esetben, ha Kanada ellen amerikai invázió lenne, a befogadandó válasz azonnali nemzetközi segítségkérdés. A kanadai vezetők elsősorban Franciaország és az Egyesült Királyság támogatására támaszkodnának, David Fraser nyugalmazott vezérőrnagy véleménye szerint pedig egy Kanada ellen irányuló támadás globális reakciót váltana ki.
AGGODALMAK TRUMP RETORIKÁJA MIATT
A háttérben Donald Trump amerikai elnök többször is megtett kijelentései állnak, amelyekben Kanadát „az 51. államként” említette. Az észak-amerikai országok közötti feszültség növekedését tovább fokozza Trump Grönland megszerzésére irányuló nyílt törekvése is, amely Dánia fennhatósága alatt áll. Ennek a retorikának a következményeként Franciaország és Németország már csapatokat vezényelt Grönlandra, míg Kanada is a katonai jelenlétének erősítését tervezi.
KANADA HELYE A NEMZETKÖZI PORONDON
Mark Carney kanadai miniszterelnök hangsúlyozta Kanadának a dán és grönlandi szuverenitás iránti elkötelezettségét. Ezzel egy időben beszélt a Kínával való kapcsolatok megerősítéséről is, hangoztatva egy „új világrend” kialakításának szükségességét, amely sokak szerint az amerikai vezetésű szövetségi rendszer gyengülését jelzi.
Miközben Kanada és az Egyesült Államok katonai együttműködése hivatalosan töretlen, a közösen végrehajtott NORAD-gyakorlat mutatja a szorosabb kapcsolatokat. Néhány nyugalmazott tábornok azonban fantáziának nevezi az amerikai invázió kérdését, míg más szakértők úgy vélik, hogy a védelem megerősítése és a különböző forgatókönyvek kidolgozása önmagában is elrettentő hatású lehet.
Aisha Ahmad, a Torontói Egyetem politológusa szerint minél komolyabban veszi Kanada a honvédelem ügyét, annál kisebb ennek a nem kívánt forgatókönyvnek a megvalósulásának valószínűsége.
