Von der Leyen a Parlamentben erősítette meg a Magyar Péterrel kötött megállapodás részleteit
Az Európai Bizottság elnöke az 1956-os forradalom 70. évfordulója alkalmából Budapestre látogatott, és a Parlamentben tartott beszédében történelmi párhuzamot vont az 1956-os mártírok és a közelmúlt magyar tömegmozgalmai között.
Ursula von der Leyen beszéde elején felidézte a forradalom napjait: szavai szerint egy fényes, napsütéses délutánon Magyarország és polgárai összefogtak, és megváltoztatták a történelem menetét. Békés szándékkal, erkölcsi tisztasággal és lenyűgöző bátorsággal harcoltak a szabadságért, a demokráciáért és Európáért, miközben a szovjetek tankokat és csapatokat küldtek a munkások és diákok ellen, és ártatlan életeket követeltek.
Az Európai Bizottság elnöke Václav Havel gondolatát idézve arról beszélt, hogy a remény nem azonos az optimizmussal: nem annak meggyőződése, hogy valami jól fog végződni, hanem annak bizonyossága, hogy van értelme, függetlenül attól, hogyan végződik. Szerinte ezt találta a világ a ledöntött Sztálin-szobor képeiben, a sebesülteket ellátó orvostanhallgatókról szóló hírekben és a szabad Magyarország hangjában, amely a rádióban egészen a legvégsőkig sugárzott.
Beszédében kiemelte: azért gyűlnek össze az ilyen évfordulókon, hogy gyászolják a megölt vagy megsebesített magyarok tízezreit, emlékezzenek a letartóztatottakra, bebörtönzöttekre és hidegvérrel kivégzettekre – néhányukat alig 18 évesen –, valamint a száműzöttekre, arra a 200 ezer emberre, aki elhagyta otthonát. Leginkább pedig azért, hogy kimondják: soha nem szabad elfelejteni, hogy lehetetlen egy népet elnyomásban kormányozni, ha az nem készen áll feladni a szabadságát.
Von der Leyen szerint a történelem nem egyenes út, és minden generációnak meg kell küzdenie azért, hogy megújítsa szabadságjogait, és újult energiával töltse meg a demokráciát. Kijelentette, hogy az 1956-os magyarok bátorsága visszahozta a világot a szakadék széléről, a 2026-os áprilisi választást pedig a kommunizmus bukása óta a legnagyobb tömegmegmozdulásnak nevezte. Felidézte, hogy azon az éjszakán az emberek összegyűltek az utcákon, idegenek öleltek át idegeneket, nem politikusok által szervezett tüntetésen, hanem az öröm spontán, kreatív megnyilvánulásaként, és a Duna partján táncoltak és ünnepeltek, újjáélesztve a demokráciát Magyarországon.
Szavai szerint ezzel megmutatták, hogy a folyamat visszafordítható, a félretájékoztatás és a félelemkeltés legyőzhető, a demokrácia jövője pedig az emberek szívében van. Hozzátette: jó újra Magyarországon lenni, egy olyan országban, ahol az emberek megmutatták az erejüket, és az önök története a mi európai történetünk, az önök jövője pedig európai jövő.
A beszéd második részében az Európai Bizottság elnöke Magyar Péter miniszterelnökhöz fordulva felidézte, hogy a választások után közvetlenül találkoztak, és megegyeztek egy közös jövőbeli útban: Magyarország küzdeni fog a korrupció ellen, és helyreállítja a jogállamiságot. Méltatta, hogy a kormányfő keményen dolgozott ezek teljesítéséért, megerősítette a csalás és a korrupció elleni küzdelem szabályait, növelte az átláthatóságot, és Magyarország csatlakozott az Európai Ügyészséghez. Kiemelte: ezeket a lépéseket azért tették meg, mert a magyar emberek erre szavaztak, a reformok pedig valódi eredményeket hoznak – az európai finanszírozás visszatért, a Horizon Europe kutatási programhoz való hozzáférés helyreállt, és minden magyar diák ismét részt vehet az Erasmus programban.
Von der Leyen a közösségi oldalán is megosztott egy bejegyzést a nap margójára: eszerint az 1956-os mártírok az életüket adták a szabadságért, emlékük pedig arra figyelmeztet, hogy a demokrácia diadala nem elkerülhetetlen, és minden generációnak meg kell küzdenie szabadságai megújításáért.
