A versenyképesség mint nemzeti stratégiai tartalék
A versenyképesség fogalmát jellemzően mérnöki vagy államháztartási szempontok alapján közelítjük meg, azonban a valóságban ez sokkal inkább egy humánökológiai perspektívából értelmezhető. A hazai versenyképesség alapja a kilencmillió főt meghaladó lakosság, amelynek társadalmi és gazdasági összefüggései rendre alakítják a környezetünket. Ide tartozik a földrajzi elhelyezkedés, a történelmi háttér, a rendelkezésre álló és potenciálisan bevonható tőke, az infrastruktúra minősége, a támogatási lehetőségek, a pénzügyi rendszer hatékonysága, valamint a lakosság iskolázottsága és a versenyképes tudás szintje.
Az IMD 2022–2024 közötti versenyképességi rangsora alapján Magyarország a vizsgált 67 ország között az 54. helyre csúszott. Ez a helyezés azt jelzi, hogy jelentős problémákat és hiányosságokat kell kezelni, mivel az ország versenyképessége szempontjából a helyzet kritikus. Bár a helyezés 2025-re némileg javult az 48. helyre emelkedve, még mindig elmarad a rendszerváltás idején vezető szerepet betöltő Csehország és Lengyelország szintjétől.
A versenyképesség javítása alapvető érdekünk
A versenyképesség javítása nem csupán gazdasági növekedés, hanem a kiegyensúlyozott fejlődés érdekében is elengedhetetlen. A kormányzati programok rendszeresen célként tüntetik fel ezt a területet; legutóbb az Orbán-kormány 2024-re megfogalmazott versenyképességi stratégiájában találkozhatunk ezzel a kifejezéssel. Azonban bár a stratégia tartalmaz helyes megállapításokat, a problémák mélyebb megértését alulsúlyozza, és nem képes átlépni a közelmúlt rutinján.
Fel kell tennünk a kérdéseket, amelyek elengedhetetlenek a helyes helyzetelemzéshez. Miért maradunk le Csehországtól és Lengyelországtól? Miért törekszünk Európa „ipari műhelyévé” válni, amikor az ipar koncentrációja torzítja a gazdaságot? Milyen megfontolás alapján tartjuk fontosnak a magyar beszállító cégek fejlesztését, ha figyelembe vesszük a korlátozott piaci lehetőségeket? Az oktatásunknak miért kell igazodnia az ipar igényeihez? Ezek a kérdések nem csupán gazdasági, hanem társadalmi kihívásokhoz is vezetnek, amelyek sürgős válaszokra várnak.
Az eddigi intézkedések összessége, sok esetben kudarcot vallott. Szükség van új irányokra és kezdeményezésekre, amelyek figyelembe veszik a hazai népesség potenciálját és gazdaságföldrajzi helyzetét. A jövőbeni cél, hogy a következő hat-nyolc évben a nemzetközi versenyképességi rangsor 30. helyére kerüljünk, ami évente körülbelül 2-2,5%-os GDP növekedést jelentene.
Összességében a versenyképesség terén való haladás nem csupán fontos, hanem közérdekű feladat is, amely az összes társadalmi-gazdasági szereplő együttműködésén alapul. A sikerhez elengedhetetlen a humán erőforrásokra való odafigyelés és a tudásalapú gazdaság elősegítése. Csak így érhetjük el, hogy Magyarország visszanyerje versenyképességét a nemzetközi porondon.
