Az Airbnb Szabályozásának Hatásai a Budapesti Albérletpiacra
A budapesti albérletpiac jelentős átalakuláson megy keresztül, mivel a belvárosi kerületek túlnyomó része egy új szabályozási keretrendszert vezet be, amely a lakáshotelek működését célozza meg. Az intézkedések célja, hogy egyensúlyt teremtsenek a lakáskeresők, a tartózkodási lehetőségek üzemeltetői, és az ingatlantulajdonosok között, de a változások javarészt kedvezőtlenül érintik az ingatlantulajdonosokat.
Az Airbnb által kínált lehetőségek csökkenése most már konkrét lépésekkel is alátámasztott: a terézvárosi önkormányzat szigorú keretek közé szorítja az ingatlantulajdonosokat, és újabb belső kerületek is követik ezt a gyakorlatot. Ha a VIII. kerület, ahol eddig is suttogtak a változásokról, megerősíti az Airbnb kibékíthetetlen szigorítását, akkor Budapest központjából a lakáshotelek teljesen eltűnhetnek, kivéve Ferencvárost.
A Lakáshotelek Piaci Terjedése és Kihasználtsága
Buda belvárosában jelenleg közel 9800 lakás fungál Airbnb-szálláshelyként, amelynek több mint 80%-a csupán hat kerületben található. A fővároson belül a rövid távú lakáskiadás aránya a belvárosi kerületekben meghaladja a 4%-ot, míg a város teljes lakásállományának csupán 1%-át érinti a rövid távú kiadás. Az Airdna adatai szerint a belvárosi kerületek 198 ezer ingatlanából 8125 volt aktívan kiadva, ami kiemeli a rövid távú bérbeadás koncentrációját.
A legnevesebb program a VII. kerületet övezi, ahol több mint 3200 lakáshotel működik, míg a VIII. kerületben szintén megközelíti a 1700-t a szám. A VI. kerületben viszont, amely már régóta él a szigorú szabályozás alatt, a lakáshotel szám 60%-kal csökkent, 837 ingatlanra. Azonban a belvárosi lakások kihasználtsága 64-70% között mozog, ami továbbra is kedvező jövedelmet biztosít az ingatlantulajdonosok számára.
Bevételi Különbségek: Rövid Távú vs. Hosszú Távú Bérlés
A rövid távú lakáskiadás formájában elérhető bevételek drámaian eltérnek a hosszú távú bérleti díjaktól. Az V. kerületben egy rövid távra kiadott lakás havonta átlagosan 725 ezer forintot hoz, míg a hosszú távú bérleti díj csak 350 ezer forintra rúg. A VI. kerületben a különbségek még nyilvánvalóbbak: míg a rövid távú bérleti bevétel 683 ezer forint körül mozog, a hosszú távú bérlet 280 ezer forintnál áll. Az Airbnb-vel foglalkozó üzemeltetőknek érdemes komolyan mérlegelniük a költségeket, mivel a lakáshotelek fenntartása magas költségekkel és több munkával jár.
A Szabályozások jövője és a Lakáshirdetések Növekedése
A kerületi hatóságok prioritásaként szerepel a lakáskiadás szabályozása a következő évek során. A VI. kerületben, ahol a lakáskiadás rövid távú bérbeadása idén januártól tilalmas lett, a hosszú távra kiadó lakások kínálata 34%-kal bővült, miközben a lakáshirdetések növekedése is tapasztalható volt. Az új piaci helyzet kedvező hatással bírhat a bérleti díjak piaci nyomásának csökkenésére.
Terézvárosban az átlagos havi bérleti díj 280 ezer forint, amely az alacsonyabb értéket képviseli a belvárosi kerületek között. A KSH statisztikái azt is mutatják, hogy míg a helyi albérletek iránti kereslet nőtt, a fővárosi kiadó lakások iránti érdeklődés csökkent.
Trendek és Kilátások
A hosszú távú lakáskiadás hozamai Budapesten jelenleg 4,5% körüli rangsorolást mutatnak, ami gondolkodásra késztetheti a befektetőket a piaci lehetőségeiket illetően. A lakásárak gyakorlati stagnálása után a jövőbeli bevételek alakulása, valamint a külföldi vásárlók drágább lehetőségei is elemzésre szorulnak, viszont a belváros jövője és a szabályozási döntések is komoly hatással lehetnek a lakáspiac dinamikájára.
