Új díjemelési hullám a magyar bankokban
Július 1-jétől a magyar bankok, köztük az OTP, az Erste, a CIB és a K&H, emelik a lakossági bankszámlákhoz kapcsolódó díjakat. Ez a változás a másfél éves moratórium lejáratát követően lép életbe, és az infláció hatásait kezdik el érvényesíteni az ügyfelek felé. Az emelések mértéke azonban bankonként eltérő, jelezve, hogy a pénzintézetek egyedi stratégiával kezelik a helyzetet.
A díjemelések fő oka a korábban előnyben részesített 2024-es és 2025-ös inflációs évek hatásának beépítése a bankszámlák költségeibe. A legfrissebb értesülések szerint például az OTP Bank és az Erste Bank esetében a díjemelés mértéke a 2025-ös inflációhoz igazodik, míg a CIB Bank több mint 8%-os emelést tervez bizonyos tételnél, így a lakosság figyelmébe ajánlja, hogy érdemes alaposan átnézniük az új kondíciókat.
A bankszámlák önkéntes moratóriuma véget ért
A pénzügyi intézmények 2025 tavaszán egy megállapodást kötöttek a kormánnyal, amelynek keretében 2026. június végéig befagyasztották a lakossági számlavezetési díjakat, hogy azok ne kövessék a fogyasztói árak emelkedését. E moratórium következményeként a 2024-es és 2025-ös infláció hatása eddig nem jelent meg a díjakban, így a mostani változások gyakorlatilag a két éves halasztás után történnek.
A pénzügyi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a korábban elképzelt díjkiigazítások hiánya miatt a következő hetekben további bankok is közzétehetik a díjkorrekcióikat. Az ügyfelek számára tanácsos, hogy átnézzék saját bankszámlájuk hirdetményeit, és ha szükséges, mérlegeljék a számlacsomag-váltás lehetőségét.
Állampapírpiac változásai
Az elmúlt év komoly átalakulást hozott a magyar háztartások állampapír-állományában is. A főbb okok között említhető az 1300 milliárd forintot megközelítő Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kamatfizetésének hatása, amely az állampapírok iránti kereslet növekedését idézte elő. A Magyar Nemzeti Bank friss jelentése szerint a lakossági állampapírok piacán végbement változások szoros összefüggésben állnak a gazdaságpolitikai célokkal és a magyarok megtakarítási döntéseivel.
Ez a trend figyelhető meg a fix-változó portfólióátrendezésben is, amely a kamatok és a különböző állampapírok formálásával most különösen aktuális témává vált.
