Hiperinfláció és államcsőd veszélye a Tisza energiaterv kapcsán
A hatósági energiaárak kivezetése radikális következményekkel fenyegeti a magyar gazdaságot. Az energiaárak emelkedésével nemcsak az üzemanyag drágulása várható, hanem a termelési költségek emelkedése is, amely végül hiperinflációhoz is vezethet – figyelmeztet Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.
A Tisza Párt gazdasági programjának energiapolitikai elemei szerint a hatósági árak eltörlése akár háromszoros üzemanyagárakat is eredményezhet, ami a lakosság számára elviselhetetlen terhet jelenthetne. Jelenlegi számításai alapján a benzin ára akár 1800–2000 forintra is felmehet, amely alapvetően megváltoztatja a háztartások és a vállalatok működését.
Gazdasági dominóhatás
Lentner hangsúlyozta, hogy a drágulás nem csupán az energiaszektort érintené, hanem dominóhatást gyakorolna a teljes gazdaságra. A drága üzemanyag következtében visszaeshet a fogyasztás, ami a termelés leállásához, és ezzel együtt a munkahelyek csökkenéséhez vezetne.
A közgazdász figyelmeztetett, hogy ha a fogyasztás csökken, az adóbevételek is drasztikusan visszaeshetnek. Az államháztartás megingása pedig akár államcsődöt is előidézhet, miközben a jövedelmek vásárlóereje folyamatosan csökkenne.
Ellátásbiztonság és szabályozás
Lentner kritikai szemmel nézi a hatósági árak lebontásának szükségességét, hangoztatva, hogy válsághelyzetben a legfontosabb szempont a megfelelő ellátásbiztonság és az elfogadható árszint megtartása kell, hogy legyen. Szerinte a jelenlegi rendszer éppen azt szolgálja, hogy stabilitást nyújtson a lakosságnak, különösen a világpiaci árak ingadozásai között.
Alternatív energiaforrások kiépítése
A tiszás energiapolitikai elképzelések között szerepel az orosz energiahordozók kivezetése. Lentner elmondta, hogy ez a folyamat technikailag ugyan megoldható, de mellett rendkívül költséges. Az orosz importtól való függőség és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra hiánya jelentős kihívások elé állítaná az országot.
Az alternatív források bevonása új beruházásokat igényelne, ami a beszerzési árak emelkedésével és a szállítási költségek növekedésével is járna. Az adriai vezetéken érkező olaj például nemcsak kapacitás szempontjából korlátozott, hanem a tranzitdíjak is elérhetik az európai átlag feletti szintet.
Geopolitikai érdekek és piaci hatások
Lentner úgy véli, hogy a geopolitikai érdekek, különösen az Európai Unió orosz energiával kapcsolatos politikája, szintén hozzájárulnak a költségnövekedéshez. A régió más részein, például Ázsiában, tapasztalható élénk kereslet az orosz energiahordozók iránt csak tovább bonyolítja az európai beszerzési helyzetet.
Új adók és háztartások pénzügyi helyzete
A Tisza terv részeként szóba került egy új energiafüggetlenségi adó bevezetése, amely újabb terheket róna a lakosságra. Lentner szerint ez tovább rontaná a háztartások pénzügyi helyzetét, miközben a gazdaság versenyképességét is gátolná.
Összességében a közgazdász úgy véli, hogy a tiszás energiapolitikai elképzelések hosszú távon pénzügyi instabilitást okozhatnak, ami végsősoron senkinek sem kedvezne. Az alapvető cél a stabilitás és a fokozatos fejlődés kell, hogy legyen a hazai energiapolitikában.
