NAGY A HAZAFIASSÁG MAGYARORSZÁG SZOMSZÉDSÁGÁBAN: A KORMÁNYT IS MEGLEPTE, MILYEN SOKAN JELENTKEZTEK KATONAI KIKÉPZÉSRE
Közel két évtized elteltével Horvátország újra bevezeti a kötelező katonai kiképzést, amelyre az első turnushoz vártnál jóval több önkéntes csatlakozott. Ezzel párhuzamosan Szerbia is bevezeti a sorozást még az idén, amellyel reagál a megváltozott biztonsági helyzetre.
A horvát hadsereg a héten 800 fiatal kiképzését kezdte meg, akik különféle harci készségeket sajátítanak el, az alapvető fegyverhasználattól kezdve egészen a drónokkal kapcsolatos ismeretekig. Érdekesség, hogy a résztvevők körülbelül fele önkéntes, míg a másik felük kötelező bevonás alapján csatlakozik.
Ivan Anusic védelmi miniszter bejelentette, hogy a magas számú önkéntes jelentkezés pozitív meglepetésként érte a kormányt. Hangsúlyozta, hogy a cél nem a fiatalok háborúba küldése, hanem hasznos készségekkel való ellátásuk, hogy megfelelően reagálhassanak válsághelyzetekben.
A kormány tervei szerint az év végéig a 2007-ben született férfiak többségét, körülbelül 20 ezer főt, két hónapos turnusokban oktatják. A törvényhozók várakozásai szerint ez a program a következő korosztályokra is kiterjed majd.
A HORVÁT KATONAI KIKÉPZÉS RÉSZLETEI
Horvátország, amely körülbelül 3,9 millió lakost számlál, hivatásos önkéntes hadsereggel rendelkezik, azonban Andrej Plenkovic miniszterelnök szerint ez a létszám nem elegendő. Októberben egy parlamenti ülésen terjesztette elő a kötelező alapfokú katonai kiképzés ötletét, amely a megváltozott biztonsági körülmények indoklásával nyerhetett támogatást.
A legnagyobb ellenzéki párt, a Szociáldemokraták véleménye szerint a kiképzésnek inkább önkéntesnek kellene lennie. Sinisa Hajdas Doncic, a párt vezetője úgy véli, hogy a program formája kompromisszumnak tekinthető, és lehetne bevezetni egy enyhe sorozást azoknak, akik a legmotiváltabbak és legjobban felkészültek.
A kiképzés során a fiatalok szállást és ellátást kapnak, emellett havi 1100 eurót (körülbelül 424 ezer forint) is kapnak. A kötelezett költségvetéskiadások így a fiatalok számára kedvezőbb helyzetet teremt az állami szektorban elérhető állásokra való pályázás szempontjából. Az önkéntesen jelentkezők közül 82 nő is részt vesz a programban, azonban ők nem részesülhetnek ugyanabból az előnyből, mint a besorozott férfiak. Akik lelkiismereti okokból nem kívánják teljesíteni a katonai szolgálatot, polgári szolgálatot vállalhatnak.
A program lehetőséget biztosít a diákok számára, hogy tanulmányaik befejezéséig halasztást kérhessenek, de 29 éves koruk előtt kötelező belépniük a kiképzésbe.
SZERBIA KAPCSOLÓDIK A HORVÁT KIKÉPZÉSI PROGRAMHOZ
Horvátország mellett Szerbia is bevezeti a kötelező katonai kiképzést még az év folyamán, miután az ország a kötelező sorozást 2011-ben szüntette meg. A két ország lépései jól tükrözik a régió biztonsági helyzetének változásait, és az európai védelmi politikában mutatkozó új irányokat.
Európában számos ország, köztük Németország is, jelentősen emeli hadi kiadásait és az aktív katonai sorozás lehetőségét fontolgatja. A német kormány egy hibrid rendszert tervez, amely lehetővé teszi a kötelező behívást, ha a szabadon választható katonai szolgálat iránti jelentkezések nem elegendőek.
A különböző uniós országokban megfigyelhető, hogy a katonai sorozás visszatérő téma, ahol az igény a haderő megerősítésére a megváltozott geopolitikai helyzet következménye. Belgiumban és más uniós országokban is a sorozás előtérbe kerül, bár ennek kormányzati támogatottsága még a jövő kérdése.
Mindez egyértelműen mutatja, hogy a védelmi politikák folyamatosan fejlődnek a nemzetközi feszültségek és aspektusok fényében, és a fiatalok szerepe a jövőbeli védelmi stratégiákban felértékelődik.
