MERCOSUR MEGÁLLAPODÁS ÉS A BRAZIL CSIRKEMELL HATÁSA A MAGYAR PIACRA
A Mercosur kereskedelmi megállapodás kapcsán sokáig tartó félelmek keringenek, különösen a brazil csirkehús, beleértve a csirkemellet érintő import kapcsán. Az agrárközgazdászok véleménye szerint a helyzet nem olyan egyszerű, mint ahogy azt sokan gondolják. Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője megerősítette, hogy a brazil csirkemell nem várható, hogy jelentős mennyiségben a magyar boltok polcain landoljon. Az érkezés leginkább a hazai termelők számára nem jelent tartós fenyegetést.
Az elemzés szerint a brazil baromfihús leginkább a HoReCa szektorban – vagyis az éttermekben, munkahelyi étkeztetésben és menzákon – fog megjelenni, míg a közvetlen kiskereskedelmi piacon a vásárlók többsége valószínűleg nem találkozik vele. Héjja kiemeli, hogy az iskolai vagy intézményi étkeztetésben a csirkehús minősége miatt gyakorlatilag nincs szerepe.
Abban az esetben is, ha a Mercosur-megállapodás keretében egy bizonyos mennyiségű brazil baromfitermék mégis megjelenik Európában, az inkább átmeneti és dömpingszerű jelenségként értékelhető, nem pedig folyamatos piaci nyomásként, amely alapjaiban rendítené meg a hazai vagy európai termelést.
MAGYAR CSIRKE MINŐSÉGE ÉS A PIACI STRATÉGIÁK
Héjja Csaba hangsúlyozta, hogy a magyar csirkehús minősége több szempontból is felülmúlja a brazil termékeket. A feldolgozók által támasztott követelmények, beleértve a GMO-mentes takarmányozást, a tartási körülmények szigorú ellenőrzését, az állatsűrűség korlátozását és a folyamatos minőségellenőrzést, mind hozzájárulnak a hazai baromfiipar színvonalához. Ezek a szigorú kritériumok még Európában is kis számú termelő számára érhetők el, amit a kiskereskedelmi láncok és feldolgozók is szigorúan ellenőriznek.
Az európai és magyar termelés többletköltségeit a prémium piacok hajlandók megfizetni, ami védelmet jelenthet a helyi termelők számára hosszú távon. Az elemző arra is rávilágít, hogy a magyar és európai feldolgozók egyre inkább alkalmazkodnak a változó piaci környezethez, a prémium- és speciális piacok felé terelve az exportot, ahol a minőség és az eredet válnak kulcskérdésekké.
PAPP ZSOLT ÉS A KETTŐS MÉRCÉK A MEZŐGAZDASÁGBAN
Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, a Világgazdaságnak adott interjúban kifejtette, hogy a magyar agrárium kétséges helyzetbe kerül a Mercosur és Ukrajna importjának együttes hatása miatt. Kifejtette, hogy a mezőgazdaságban kettős mércék érvényesülnek, amely a magyar gazdák piaci helyzetét tovább nehezíti. Az uniós kereskedelmi megállapodások miatt a magyar gazdáknak piaci, támogatási és klímaváltozási kihívásokkal is meg kell küzdeniük.
A Mercosur megállapodás célja a Dél-amerikai országok – Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay – és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi térség létrehozása, ami évente legfeljebb 180 ezer tonna baromfit engedne be vámmentesen az EU-ba. Ez a mennyiség a teljes EU-baromfitermelés 1,3 százalékát képviseli, amely Brazíliának jelentős pozíciót biztosít a globális baromfiiparban.
